Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Máthé Sándor

2001. június 21.

Kőhalomban a helyi unitárius egyházközség jún. 17-én felavatta a három éve elhunyt László Gyula festőművész és régész tiszteletére készített emléktáblát, a székelyudvarhelyi Sántha Csaba bronzplakettjét. Dr. Szabó Árpád erdélyi unitárius püspök mondott beszédet. László Gyula, a kisváros tudós fia munkásságát Máthé Sándor brassói esperes, Kónya Ádám, a sepsiszentgyörgyi múzeum ny. igazgatója és Vass Mózes helyi lelkész méltatták. Fellépett a kőhalmi ökumenikus dalárda Palkó Sándor fogarasi kántor vezényletével. /Emléktábla László Gyulának. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./

2005. június 4.

Madéfalván június 3-án felavatták az 1764-es esztendő januárjában a Habsburg önkénynek ellenszegülő, ősi szabadságukat védő székelyek egyik vezéralakja, Zöld Péter pap szobrát. Ott volt Oláh Ilona, a Németországban élő madéfalvi elszármazott, a műalkotás főszponzora és Nagy Ödön művész, a szobor kivitelezője. Tamás József püspök leleplezte és felszentelte a műalkotást. Máthé Sándor iskolaigazgató ismertette a székelység ügyéhez hű plébános életútját, majd a nevét viselő iskola tanulói az alkalomhoz illő műsort szolgáltattak. /Kristó Tibor: Szoboravatás Madéfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 4./

2005. július 16.

Második alkalommal nyílt meg Marosvásárhelyen Holányi Julianna Magyarországon élő nagyenyedi származású festő, grafikusművész kiállítása. Mostani Erdélyi tájakon című kiállításán a marosvásárhelyi Vártemplomot és várat megörökítő festmények illetve grafikák is helyet kaptak. /A. Máthé Sándor: Erdélyi tájakon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 16./

2007. augusztus 3.

Minden év augusztusának első szombatján 11 órakor a Bözödújfaluból kitelepítettek megemlékező találkozót tartanak. A Siratófalnak nevezett emlékműnél augusztus 4-én katolikus szentmisét celebrál Ferencz István erdőszentgyörgyi plébános, amit unitárius istentisztelet követ Szombatfalvi József, bözödújfalusi születésű, székelykeresztúri esperes szolgálatával. Beszédet mond a település egykori unitárius lelkésze, Máthé Sándor (Brassó). A Sükösd Árpád által 1995-ben emelt emlékmű felirata: „A tó fenekén Bözödújfalu nyugszik, 180 házának volt lakói szétszórva a nagyvilágban ma is siratják. A diktatúra gonosz végrehajtói lerombolták és elárasztották, ezzel egy egyedülálló történelmi-vallási közösséget szüntettek meg, melyben különböző nemzetiségű és felekezetű családok éltek együtt évszázadokon át, egymást tisztelve és szeretve, példás békességben. Immár a katolikus, unitárius, görög katolikus és a székely szombatosok fohászai örökre elnémultak. Legyen e hely a vallásbéke helye és szimbóluma. ” /(molnár): Benépesül az elárasztott falu. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 3./

2009. június 5.

Hosszú percekig tartó harangzúgással kezdődött június 4-én a sepsiszentgyörgyi trianoni megemlékezés, több száz gyászszalagos volt jelen. A Magyar Polgári Párt által évek óta az egykori országzászló helyén szervezett rendezvényen ezúttal az RMDSZ helyi vezetői is részt vettek. A trianoni döntés kapcsán bűnöst nem keresünk, ám az akkor megígért önkormányzati jogokat követeljük – fejtette ki Gazda Zoltán, az MPP megyei alelnöke. Az Erdélyi Magyar Ifjak szónoka, Simon Lehel a második Trianonra, 2004. december ötödikére emlékeztetett, majd hangsúlyozta, hogy az unió nem, csakis az autonómia jelenti a valós megoldást. Albert Álmos szenátor leszögezte: az RMDSZ a határok fölötti nemzetegyesítésnek, az európai integrációnak vetette alá politikáját. Máthé Sándor, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom képviseletében tizenkét pontos petíciót olvasott fel. Az autonómia kivívása, a kettős állampolgárság idő kérdése – mutatott rá a megemlékezés díszvendége, Kiszely István történész professzor. Bálint József alpolgármester, az MPP sepsiszentgyörgyi elnöke a magunkba vetett hitről beszélt, amellyel ezt a földet a magunkénak tudhatjuk. /Ferencz Csaba: Jogaink követelésével kell fellépnünk (Trianoni megemlékezés). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 5./

2010. október 25.

Október 23-i megemlékezés Brassóban
Október 23-án 15 órától emlékezett meg az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Brassó megyei szervezete a Reménység Házában az 1956-os forradalomról. Toró Tamás brassói EMNT-elnök köszöntőbeszédében a forradalom magyarországi eseményeit vázolta fel, utána Lay Imre, az EMISZ egykori titkára beszélt a forradalom erdélyi és brassói vonatkozásairól.
Toró Tamás kihangsúlyozta, hogy az 1956-os forradalom jó ürügy volt a román kommunista hatalom számára, hogy befejezze mindazokat a kegyetlenségeket, amelyeket az erdélyi magyar értelmiségen 1945-ben nem sikerült végrehajtania. Lay Imre azt emelte ki, hogy nemzetet csak félelem nélkül, lelkes emberek segítségével lehet építeni.
Ezt követően a nagyszámú közönség Pongrátz Gergely, a Corvin-köz főparancsnoka által készített dokumentumfilmet tekinthetett meg.
Az ünnepi megemlékezésen sor került a brassói EMNT szervezete által megvalósított, A kommunizmus és intolerancia áldozatai címet viselő tárlat megnyitására. A Kovács Lehel István által összegyűjtött 80 fénykép olyan Brassó megyei épületek, emlékművek láthatók, amelyek Trianon óta áldozatul estek a nemzetiségek közötti intoleranciának, a román kommunizmusnak. A sort a régi határépületek és határkövek, valamint a Cenk tetején álló Árpád-szobor nyitotta, de bemutatásra kerültek a lerombolt négyfalusi emléktáblák és szobrok, valamint az 1200 éves Tatárhányás is. Külön megemlékeztünk a felszámolt Zajon-fürdőről, a Kárpát-kanyar lerombolt magyar menedékházairól, a Brassó–Hosszúfalu helyi érdekű vasútról. A kommunizmus nagy bűne a brassó-belvárosi református templom, valamint a brassó-bolonyai evangélikus és római katolikus temető felszámolása. Ezekről is korabeli fényképeket, helyrajzokat állítottunk ki. Először került a nyilvánosság elé a Lügeti fogolytáborban meghalt magyarok névsora is, vagy a soha fel nem épült csernátfalusi katolikus templom tervrajza, és a felépülésében megakadályozott brassói unitárius templom látványterve is, amelyet Kós Károly készített el ceruzarajzban.
A tárlatot követően megkoszorúztuk az 1956-os EMISZ-es elítéltek emléktábláját. Áldást mondott Máthé Sándor unitárius lelkész, koszorút helyeztek el a volt EMISZ-esek, Farkas Anna parlamenti képviselő, valamint Toró Tamás Brassó megyei EMNT-elnök.
Az ünnepséget állófogadás és kötetlen beszélgetés zárta.
Toró Tamás
Kovács Lehel, Erdély.ma

2012. július 10.

Ünnepi unitárius zsinat Kolozsváron
Az erdélyi és a magyarországi unitáriusok Kolozsváron találkoztak június 28-án, a belvárosi unitárius templomban, ünnepi zsinaton. Ennek a fő célja a magyarországi és erdélyi unitárius egyházak egyesítése volt, mely hosszú és összehangolt folyamat eredményeként jött létre. Az egyesülés egyházjogi megvalósítása érdekében az Erdélyi Unitárius Egyház Zsinata a Magyarországi Egyházkerület által kijelölt zsinati képviselőkkel kiegészülve a Magyar Unitárius Egyház Zsinatává alakul. Miután a történelmi események révén a maradék unitárius egyházszervezet is feldarabolódott, a 89-es változások kedvező feltételeket biztosítottak egyházunk újraegyesülésére. Június 28- án, a két zsinat képviselőinek jelenlétében ez meg is történt. A Magyar Unitárius Egyház az egyetlen magyar indíttatású egyház és a legfiatalabb történelmi magyar egyház Erdélyben.
Az ünnepi zsinaton bevezető beszédet mondott Nagy László, az Erdélyi Unitárius Egyház főjegyzője, majd a jelen levő zsinati tagokat köszöntötte dr. Máthé Dénes főgondnok, ugyanakkor megállapítva, hogy a zsinat határozatképes, majd felszólalt Bálint Benczédi Ferenc püspök. A munkálatoknak három napirendi pontja volt: A két egyházrész egyesítése, az új alapszabályzat elfogadása valamint különböző átmeneti rendelkezések és hatályba lépési határozatok. Az Erdélyi Unitárius Egyház vezető testülete – Bálint Benczédi Ferenc püspök, Nagy László főjegyző, Kovács István közügyi igazgató, Máthé Dénes főgondnok – kiegészül a Magyarországi Egyházkerület vezetőségével: Balázsi László megbízott püspök-főjegyzővel, Elekes Botond főgondnokkal és Barabási Sándor főgondnok- helyettessel. A magyarországi unitárius lelkészeket Kászoni József budapesti lelkész képviselte. Az újraegyesült unitárius egyház neve: Magyar Unitárius Egyház. A határozatot a vezetőségi tagok aláírásukkal szentesítették a délutáni ünnepi istentiszteleten és bemutatták az új zászlót is.
Az egyesülési határozatot Szabó László lelkész olvasta fel, az új alapszabályzatot pedig Gyerő Dávid előadó- tanácsos, melynek előkészítésében részt vett Máthé Sándor és dr. Kovács Sándor is. Az új alapszabályzat kiegészült a módosító javaslatokkal és az ünnepi zsinat megszavazta. Az ülés végén, harmadik napirendi pontként megszavaztak pár átmeneti rendelkezést, a működési szabályzatot és a választási szabályzatot.
A délutáni ünnepi istentiszteleten kihirdették a Magyar Unitárius Egyház újraalakulását és az alaptörvény elfogadását, és ezeket hitelesítették. Főtisztelendő püspök úr hangsúlyozta az esemény fontosságát. Köszöntőt mondott Máthé Dénes főgondnok (Kolozsvár), Elekes Botond főgondnok (Budapest), a testvéregyházak képviseletében Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök. Részt vett ugyanakkor államtitkári szinten Vámos Tibor a román és Szászfalvy László, a magyar kormány képviselője is és nem utolsósorban Mr. Larry Coburn az amerikai Weston helységből, Massachusetts államból, az amerikai testvérgyülekezet megbízottja. Az unitáriusok számára – és nem csak – rangos rendezvényt megtisztelte jelenlétével Toró T. Tibor és Tőkés László is. Az ünnepi egyházi beszédet Kovács István közügyi igazgató, sepsiszentgyörgyi lelkész tartotta, az úrvacsorai beszédet Balázsi László megbízott püspök, füzesgyarmati lelkész. Az ünnepi zsinat a záróimával, az áldáskérés és a magyar himnusz közös eléneklésével és szeretetvendégséggel zárult a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium épületében. Sajnálatos, hogy a Maros megyét képviselő zsinati tagok szinte fele nem tartotta lényegesnek részt venni az ünnepségen, mely egyébként a zsinati tagok számára kötelező.
Demeter Judit ny. könyvtáros
Népújság (Marosvásárhely)

2013. július 23.

Háromszék felkarolja a Brassó megyei szórványt – Székely Mózes emlékezete
Székely Mózes, az egyetlen székely származású erdélyi fejedelem, születésének 460. és halálának 410. évfordulójára emlékeztek tegnap a brassói unitárius templomban Kovászna Megye Tanácsa, a Brassó megyei RMDSZ és az unitárius egyház szervezésében. A rendezvény végén sor került a brassói és a háromszéki magyarság együttműködési megállapodására is az Összetartozunk Székely-Szórvány Partnerségi Program keretében.
Székely Mózes csak néhány hónapig uralkodott, de egész életében Erdély felszabadításáért harcolt, így szellemiségével példa előttünk. Nekünk is az életet, az építés eszközeit kell választanunk és vállalnunk kell a felelősséget közös ügyeink szolgálatáért, hangsúlyozta ünnepi prédikációjában Szász Ferenc unitárius lelkész. Történelmi visszatekintőjéből kiderült, hogy a XVI. század végén – a 15 éves háború során – az erdélyi hadsereg fele, mintegy 25000 székely katona esett el a szülőföld függetlenségéért vívott csatákban, így már ekkor megrendült a magyarság etnikai aránya. Az istentisztelet során a lelkész összetartásra, összefogásra buzdította a jelenlevőket.
Az egyházi szertartást követően Máthé Sándor unitárius lelkész Székely Mózes életéről, személyiségéről tartott beszédet, amelyet rövid kulturális összeállítás követett.
Kovács Attila, az RMDSZ Brassó Megyei Szervezetének elnöke ünnepi beszédében kiemelte, hogy az erdélyi fejedelemhez hasonlóan ma is meg kell találni az eszközöket, hogy jogainkat érvényesítsük és ezeket áldozatok árán is kivívjuk.
„Székely Mózes bátorsága, az 50 életévét végig küzdő székely ember Erdélyhez való hűsége példakép számunkra. Engedjék meg, hogy az összefogás jeleként átadjam Önöknek harci zászlójának, kornétájának, mását” – mondta Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke. A közösség tagjainak átadott fecskefarkú lovassági zászló (kornéta) Székely Mózes nevéhez fűződik. A vízszintes kék-fehér-kék sávos zászlón, a középső sávban kékkel a Z M (Zekel Moses) monogram látható.
A templomi szertartás végén Kovászna Megye Tanácsa, az RMDSZ Brassó Megyei Szervezete és az egyházközségek kegyeleti koszorúit helyeztek el Székely Mózes emlékére.
Ezt követően az Unitárius Egyház Gyülekezeti termében sor került az Összetartozunk Székelyföld-Szórvány Partnerségi Program keretében a két megye magyarságát képviselők együttműködési megállapodásának aláírására. A szerződő felek Kovászna Megye Tanácsa, Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala és a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület. Céljuk a fejlődést szolgáló közös programok, a baráti kapcsolatok megerősítése a magyarság fennmaradása érdekében. Közösen vallják, hogy Erdélyben minden magyar felelős minden magyarért. „Tudnunk kell, hogy van segítség a bajban és van akivel osztoznunk az örömben. Összetartozunk, felelősséget kell egymásért vállalnunk“- áll a paktumban.
Az együttműködési megállapodás aláírásakor Markó Attila, Sepsiszentgyörgy parlamenti képviselője felidézte a Székely Mózes emlékünnepségen elhangzottakat: „A Brassó melletti csata helyszínén egykor emlékoszlop hirdette Székely Mózes és a vele együtt hősi halált halt 4000 székely és magyar katona emlékét. Ez az emlékoszlop néhány évszázada eltűnt, mint azóta annyi minden más – hallhattuk ma a prédikációban. Ebből a gondolatból, a főhajtáson és a hősiesség tiszteletén túl, én felelősséget és munkát merítek. Hisz mi más lenne ma a feladatunk, mint megakadályozni, hogy többé ne tűnhessen el annyi minden más. Ez érvényes a hagyományainkra, nyelvünkre, kultúránkra egyaránt, érvényes egész közösségünkre. Az a dolgunk, hogy mindezeket megőrizzük" – mondta Markó Attila. A képviselő ez alkalommal ismételten megköszönte Tamás Sándornak, hogy a legutóbbi Magyar Szórvány Napján rábízta a két megye magyar közösségei összekapcsolásának nemes feladatát. Hangsúlyozta: „Ez a feladat sokrétű, nehéz és felelősségteljes, de ha szívből és odaadással tesszük, akkor valójában semmi sem nehéz. Biztos vagyok benne, hogy ez az együttműködés tartalmas lesz, és sikerül majd eljuttatni a magyar kultúrát a legeldugottabb magyar közösségekhez is!"
Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája
Erdély.ma

2013. október 27.

Százezren Székelyföldért
Vagy érdemi párbeszéd kezdődik Székelyföld jövőjéről, vagy sokasodni és erősödni fognak a tiltakozó megmozdulások, beleértve a polgári engedetlenséget is – fogalmazták meg a Székely Nemzeti Tanács kiáltványában, amelyet a Székelyek Nagy Menetelésének végén olvasott fel Izsák Balázs SZNT-elnök vasárnap. A békésen lezajlott háromszéki esemény több mint százezres tömege kinyilvánította: élni akar az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követeli Székelyföld államon belüli önkormányzását.
Békésen, fegyelmezetten zajlott a Székelyek Nagy Menetelése, vasárnap délután fél kettőre alakult ki az 54 kilométeres, összefüggő menetoszlop a háromszéki Kökös és Bereck között. A szervezők a résztvevők számát helyszíni beszámolók alapján százhúszezerre becsülték. A hatóságok állítása szerint mindössze 15 ezren vettek részt.
Hiába várták több százan vasárnap reggel a Székelyek Nagy Menetelésére bérelt vonatot, kevéssel kilenc óra előtt a csíkszeredai vonatállomás hangosbemondóján bejelentették, hogy a különjárat műszaki meghibásodás miatt csak 180 perc késéssel tud elindulni Marosfőről. „Szabotázs” – legyintettek többen is, majd sokan felkérezkedtek az Erőss Zsolt Aréna parkolójából indult buszokra, akiknek pedig nem jutott hely, azok a gyorsan szerveződött autósok szabad helyeire.
Az elromlott szerelvény kapcsán az RMDSZ Csíki Területi Szervezete és az SZNT úgy nyilatkozott, hogy nemcsak szerződést kötöttek a RegioTrans vasúti társasággal, hanem már csütörtökön ki is fizették a kért összeget a különvonatra.
Konvoj Csíkszereda és Szentgyörgy között
A Csíkszeredából való indulást követően egészen Sepsiszentgyörgyig összefüggő kocsisor alakult ki. A rendőri jelenlét is erős volt, minden településen több egység figyelt a rendre. Délelőtt tizenegy órakor Kézdivásárhelyen elkezdődött az ökumenikus istentisztelet, ennek végére már mindenki a helyszínre ért, majd délben elindult a székelyek menetelése: fegyelmezetten, kettes-hármas sorokban hömpölygött a tömeg a Bereck és Kökös közötti több mint ötven kilométeres szakaszon. Tudósítóink szerint csak Kökösön közel 22 ezren, Kézdivásárhelyen pedig húszezren lehettek.
Menetelők az anyaországból
Kökös utcáin végeláthatatlan sorban vonultak fel a székelyek, kezükben a kék-arany jelkép. A háromszéki településre Magyarországról is érkeztek, de akadt olyan is, aki Ausztriából jött. „Jó érzés itt lenni ennyi ember között, fontos volt részt venni ebben, mert azt akarjuk, hogy Székelyföld továbbra is létezzen. Örvendek, hogy legalább ennyit tehetek Székelyföldért” – vallotta Simon Katalin, lelkében még mindig székely, Ausztriába szakadt hölgy, akit menetelés közben kérdeztünk.
A brassói magyar közösség is képviseltette magát a menetelő sokaságban. „Az utóbbi időben úgy érezzük magunkat, hogy kicsit kívül kerültünk a székelység vonzásköréből. Ez a Székely Mózes zászló azt akarja jelképezni, hogy figyeljenek ránk is, mi is a magyarság részei vagyunk, még akkor is, ha el vagyunk vegyülve a nagy román rengetegben" – osztotta meg érzéseit Máthé Sándor brassói, unitárius lelkész. A menetelés hangulatát a közös éneklés fokozta. A csíkkarcfalvi asszonykórus többek között Kossuth nótákat énekelt, dalaikba bekapcsolódtak a közelben vonulók is. Időközben, az országúton békés ütemben haladók mellett a kökösi vonatállomásra berobogott a megkésett különjárat is, teljesen üres vagonokkal.
Alig egy óra alatt összeért az 54 kilométeres oszlop, ezt követően Izsák Balázs, az SZNT elnöke a rétyi útkereszteződésnél felolvasta a Székely Nemzeti Tanács kiáltványát.
A Székely Nemzeti Tanács kiáltványa
„A nagyvilág közvéleményéhez fordulva mondjuk el: változatlanul hisszük, hogy a párbeszéd a társadalmi béke záloga, a székelyek pedig békét és párbeszédet akarnak. A nagyvilág közvéleménye előtt kérjük ismételten Románia kormányát, ne vegye semmibe hétszázezer polgárának akaratát, akik egyben az Európai Unió polgárai is! Ugyanakkor felhívjuk a kormány figyelmét, hogy a párbeszéd lebecsülése, a székelység akaratának mellőzése, a székely jelképek folyamatos üldözése nem fogja sem megtörni, sem elfárasztani a székely autonómiatörekvést. A mai napot követően vagy érdemi párbeszéd kezdődik a székelység képviselőivel, a székely nép kinyilvánított akaratáról, Székelyföld jövőjéről, vagy sokasodni és erősödni fognak a tiltakozó megmozdulások, beleértve a polgári engedetlenséget is" – fogalmaz a Székely Nemzeti Tanács kiáltványa.
Ezt követően a magyar és a székely himnusz eléneklésével véget ért a Székelyek Nagy Menetelése, az emberek pedig elindultak hazafelé.
Politikusok az eseményről
„A saját hazánkban, Erdélyországban mi is odajutottunk, hogy azért kelljen menetelnünk, maratont futnunk, amit eleink biztosítottak a románoknak Hátszeg vidékén, a szászoknak Szászföldön, illetve Székelyföld népének. Román testvéreink éppen azt nem értik, amiért ők harcoltak a 19. század végén, Ioan Slavici és kortársai vezetésével? Nem értik, hogy mit jelent a román iskolához hasonlóan a magyar iskola, a román oktatáshoz és kultúrához, a román egyház jogaihoz hasonlóan a magyar közösségnek és egyházainak a joga és szabadsága” – hangsúlyozta Tőkés László, az EMNT elnöke. Hozzátette: „Gábor Áron kései utódaiként nem ágyúval, nem fegyverrel, hanem békés, demokratikus eszközökkel küzdünk a jövőnkért. Nagyon remélem, hogy ezen az úton sikerülni fog végigmenni.”
„Sokszor elmondtuk, és ma is elmondjuk: az autonómia nem azt jelenti, hogy mi valakitől elveszünk valamit, hanem azt, hogy valakiért valamit teszünk. A mi autonómiatörekvéseinkkel, a mi céljainkkal nem kívánunk senkit megfosztani semmitől, sem romántól, sem magyartól, senkitől nem veszünk el tulajdont, döntést, jogot. Viszont azt kérjük, hogy mi, székely emberek, erdélyi magyar emberek a mi dolgainkról mi magunk dönthessünk!” – nyomatékosította üzenetében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
„Együtt vagyunk, és miközben részesei vagyunk a Székelyek Nagy Menetelésének, üzenjük ezáltal mindenkinek, akinek füle van hozzá, hogy meghallja: nem lesz béke és nyugalom e tájon addig, amíg szabadságunkat, közösségi jogainkat és közülük a legfontosabbat, a Székelyföld autonómiáját el nem érjük” – fogalmazott Toró T. Tibor. Az EMNP elnöke leszögezte: „Nem hagyjuk magunk. Ha kell, menetelünk, ha kell, népszavazást kezdeményezünk, ha kell, ismét összegyűlünk, ha kell, öntudatos polgárként élünk a polgári engedetlenség eszközével is.”
„Közjogi értelemben a magyar nemzet tagjaiként élhetünk szülőföldünkön. Itt akarunk jövőt is gyermekeinknek. És ha itt élünk, sorsunkat magunknak kell irányítani! És magunk fogjuk irányítani! Legyen világos Bukarestben és Brüsszelben egyaránt. Mi nem alkuszunk!” – olvasható az MPP elnöke, Biró Zsolt üzenetében.
Barabás Hajnal, Nagy D. István, Gy. Turoczki Emese, Pinti Attila
Székelyhon.ro

2014. december 22.

Elismerés a nemzet napszámosainak
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) erdővidéki szervezete szombaton a Baróti Szabó Dávid Középiskolában díjazta az elmúlt évben, illetve évtizedekben lelkiismeretesen és sikeresen dolgozó tanárokat, tanítókat, óvodai alkalmazottakat, de nem feledkezett meg azokról sem, akik az intézmény munkáját segítették.
Az ünnepséget vezető Dimény János iskolaigazgató a díjazás fontosságát hangsúlyozta. Mint mondotta, a tudásuk legjavát átadó, személyiségükkel nevelő tanároknak köszönetet kell mondani az elvégzett áldozatos munkáért: a jó szavak erőt adnak, hogy holnap is fáradhatatlanul, szívükben lelkesedéssel végezhessék feladatukat.
A jelképes ajándék és a szál virág átvételére először Lőrincz Sándort szólították, aki az RMPSZ országos vezetősége által adományozott Apáczai-díjat az ősszel Szovátán a Teleki Oktatási Központban nem tudta átvenni. A múlt tanév végén nyugdíjba vonult, most életműdíjban részesülő Antal Izabellát Urák Gyöngyvér méltatta, a Baróti Szabó Dávid Középiskola igazgatóhelyettese a műszaki tantárgyak volt katedravezetőjének az oktatásban elért sikereit és a civil szférában végzett önzetlen munkáját emelte ki. Az oktatás szolgálatában díjat azok kaphatják meg, akik nem pedagógusként szolgálták az oktatás ügyét. Elismerésben részesült Antal László oktatómester, műszaki dolgozó, Demeter Éva főtitkárnő és Osváth Sándor műszaki dolgozó. Az év pedagógusa díjjal a 2013–2014-es tanévben kimagasló teljesítményt elért tanárokat tüntették ki. Elsőként a diákjaikkal nemzetközi sikereket elérő „éremkovácsok”, a múlt hét folyamán Bukarestben a minisztérium által is kitüntetett Darvas Annamária és Oláh-Ilkei Árpád matematikatanárok vehették át az elismeréseket. A laudálók köszönetet mondtak kollégáiknak, hogy a IX. B osztályos Kádár Attila és a végzős Szász Apolka révén a baróti középiskola bekerült az ország legnevesebb és legsikeresebb diákjait kinevelő tanintézményei közé. A két kitüntetett az iskola vezetőségének a sikerben játszott szerepét méltatta, de nem feledkeztek meg az erejüket meghaladva  dolgozni akaró diákokról sem. Az év pedagógusa elismerésben részesült még Máthé Anikó (baróti Cimbora Óvoda), Gál Katalin, Gyulai-György Éva, Süketes János, Bán Annamária, Máthé Sándor (mindannyian a baróti Gaál Mózes Gimnázium tanárai), Andorkó Katalin (vargyasi Borbáth Károly Gimnázium), Nagy Zsuzsa (magyarhermányi Máthé János Gimnázium), Ilkei Júlia (Olaszteleki Általános Iskola), Balázsi Ilona és Szabó Csilla (bardoci Benkő József Általános Iskola). Kotecz József unitárius lelkész áldásában a tanárok, tanítók és óvónők áldozatos munkáját emelve ki úgy vélekedett, ha a holnap olyan lesz, mint a ma iskolája, Erdővidék jövője biztosított.
Hecser László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2015. november 14.

Bakfark Bálint emléktábla avatás
2015. november 14-én, a Magyar Szórvány Napján került sor Brassóban, a Rózsák terén, a városban született magyar lantos és zeneszerző Bakfark Bálint zeneszerző és előadóművész, a 16. századi Európa reneszánsz lantmuzsikájának messzi földön híres művelőjének emlékére állított háromnyelvű (magyar, román és német nyelvű) emléktábla leleplezésére.
Az emléktábla a Rózsák terén, ma Enescu-tér 8-as szám alatti műemléképület homlokzatán áll. Az ünnepségen Szente László RMDSZ városi tanácsos, az emléktábla állításának ötletgazdája, engedélyeztetésének kivitelezője köszöntötte az egybegyűlteket.
Máthé Sándor unitárius címzetes esperes méltatta Bakfark Bálint életművét. Alina Durbacă alpolgármester ismertette a jelenlevőkkel, hogy ezen a téren indították útjára azt a pályázatot is, amely megcélozza, hogy 2021-ben Brassó nyerje meg az Európa Kulturális Fővárosa címet. Méltó helye ez ennek az emléktáblának – mondotta. Cristian Macedonski tanácsos, a német közösséget képviselte a rendezvényen. Hangsúlyozta, hogy a német közösség is magáénak érzi a neves lantművészt, ugyanis a német származású Greff család fogadta örökbe.
A leleplezést követően koszorút helyezett el az RMDSZ képviselője Szente László, Alina Durbacă alpolgármester valamint Barabás Emike, az Áprily Lajos Főgimnázium aligazgatója.
Az emléktáblát a Brassó Megyei RMDSZ, a Brassó Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társasággal partnerségben állítatta.
https://klmt.ro

2017. szeptember 5.

Huszár- és katonanóta-találkozó Csernátonban
A csernátoni Pakó András Férfidalcsoport és az Ika Egyesület, valamint a szentivánlaborfalvi Székely István Dalkör vasárnap az Ika-vár alatti szabadtéri színpadon második alkalommal szervezte meg a székelyföldi huszár- és katonanóta-találkozót, melyen a meghívott tizenhárom Brassó, Hargita, Maros és Kovászna megyei férfikórus és dalcsoport közül tíz vett részt. Rajtuk kívül jelen voltak a sepsibükszádi fúvósok, a kézdiszentkereszti Tisztás tánccsoport, a helybeli Pántlika néptánccsoport, Veress Hunor és zenekara.
370-en léptek színpadra. Háromszéket Székelytamásfalva, Szörcse, Gelence, Szentivánlaborfalva és Csernáton képviselte. A találkozó, akárcsak egy esztendővel ezelőtt, az alsócsernátoni hősök emlékművénél kezdődött, ahol Takács Lajos református tiszteletes és Kedves Tibor római katolikus plébános áldását követően koszorúztak, majd az egybegyűlt férfikórusok – közel négyszázan – elénekelték a magyar és a székely himnuszt. Délután az Ika-vár alatti színpadon folytatódott a rendezvény. Sajnos, a találkozó félidejénél a hirtelen érkező eső miatt meg kellett szakítani az éneklést, és csak a zápor elállta után lehetett folytatni. A találkozó nyitányaként Ágoston József helybeli művelődésszervező és Kelemen Alpár, a szentivánlaborfalvi Székely István Dalkör vezetője köszöntötte a megjelent énekkarokat, dalcsoportokat, illetve a közönséget. Ágoston József elmondta: ezelőtt két évvel egy kiszállás alkalmával Csíkgöröcsfalván, Máthé Sándor szülőfalujában jártak, ahol katonadalokat énekeltek, majd a végén nótáztak – ekkor született az ötlet, hogy jó lenne egy olyan fórumot teremteni, ahol ezeket a szép nótákat vissza lehet hozni a köztudatba. Annál is inkább, hogy megszűnt a sorkatonaság, megszűntek a regrutabálok, a katonanóták pedig kezdenek feledésbe merülni. Ágoston József azt is elárulta, hogy pár hétre rá egyik kollégája, Handra Árpád behívta az irodájába, és az interneten megmutatta neki, hogy Magyarországon, Abasáron is szerveznek hasonló találkozót. Annak mintájára, több kultúrával, érzéssel és hazafias lendülettel született meg ez a rendezvény hagyományteremtő szándékkal egy évvel ezelőtt. A dalostalálkozón elsőként a házigazdák Pakó András Férfidalcsoportja lépett fel, majd a dalcsoportok sorra adták elő repertoárjukat. Ezt követően a szervezők emlékplaketteket adtak át a kórus- és dalcsoportvezetőknek, majd szakmai kiértékelőt és közös éneklést is tartottak.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)



lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998